Energiacímke
2015. szeptember 26-tól valamennyi, az EU rendeletekben meghatározott berendezést energiacímkével is kell ellátni. A berendezések energiafogyasztásának címkézéséről szóló rendeletben meghatározzák, hogy a címke tartalmazza a külön fűtésre és használati meleg vízre vonatkozóan a hatásfokot, a zajkibocsátás mértékét és a névleges teljesítményt. Gázfűtő és kombinált meleg víz és fűtőkészülékek esetén B energiaosztálynál rosszabb besorolású készülékek 2015. szeptember 26. után nem üzemelhetők be.
Forrás:http://www.greenfo.hu/
Szigorodó energiahatékonysági követelmények
2015. szeptember 26. után csak korlátozottan hozhatók forgalomba az Európai Unió tagállamaiban azon helyiségfűtő berendezések és a kombinált fűtőberendezések, melyek nem érik el a 813/2013/EU rendelet szerinti szezonális hatásfokot és hangteljesítmény-szintet. Az EU rendeletek külön hazai átvétel nélkül, közvetlenül hatályosak, a szabályok betartatásáról a magyar Kormánynak kell gondoskodnia. A rendelet tehát korlátozza azoknak a gázkészülékeknek a gyártását és forgalomba hozatalát, amelyeknek a szezonális hatásfoka, azaz a teljes fűtési időszakra vetített valós üzemállapota nem éri el a 86%-ot (azaz ’B’ energetikai osztályt), és amelyek névleges hőteljesítménye 400kW alatt van. Ezeket a követelményeket gyakorlatilag csak a kondenzációs kazánok képesek teljesíteni.
A rendeletben kivételt képeznek a kapcsolt rendszerű, ill. gyűjtőkéménybe kötött berendezések, így azok forgalomban maradhatnak, amíg a készülékek káros anyag (nitrogén-oxid) kibocsátására vonatkozó értékek 2018-ban életbe nem lépnek.
2018. szeptember 26-tól a fűtőberendezések nitrogén-oxid mennyiségben kifejezett kibocsátása nem haladhatja meg az alábbi értékeket:
-- gáznemű tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok: 56 mg/kWh tüzelőanyag-felhasználás GCV-ben, azaz égéshőben kifejezve,
-- folyékony tüzelőanyaggal működő helyiségfűtő tüzelőkazánok és kombinált tüzelőkazánok: 120 mg/kWh tüzelőanyag-felhasználás GCV-ben kifejezve.
Forrás:http://www.greenfo.hu/
Főcsatorna csere a Horánszky utca 9 társasházban
Vállalkozásom a VIII.kerület Horánszky utca 9 sz.alatti társasházban 135 éves 200-as átmérőjű szennyvíz alapvezetéket cserélt. A munka rendkívüli kihívás volt mert a vezeték túlnyomó része 1,5 méter mélyen volt a föld alatt.
A hiba jelenség egy dugulással kezdődött. Ha egy 200-as átmérőjű szennyvíz alapvezeték eldugul akkor valószínű el van törve valahol nem látható helyen.
Az egész alapvezeték cserélve lett KG PVC-re. A 135 éves vezeték csere nagy költséggel járt. Érdemes lenne fokozatosan kicserélni és megelőzni a bajt. Sajnos a társasházak költségvetése véges. Vállalkozásom vállalja az ilyen és hasonló vezeték cseréjét kompletten. Árajánlat után a közgyűlésen szakmai tájékoztatás és teljes körű együtt működés a tulajdonosok érdekében.
Ariston Velis
A Velis vízmelegítők különleges formatervezésük mellett függőleges és vízszintesen üzembe helyezésre is alkalmasak. A belső alkatrészek és a kijelző kialakításának köszönhetően a termék két különböző pozícióban is felszerelhető. A könnyű hozzáférés és a tökéletes működés mindkét pozícióban garantált. Kialakításának köszönhetően a termék a legrövidebb időn belül biztosítja az első zuhanyozáshoz szükséges meleg vizet. A berendezés innovatív belső szerkezete és kiváló vízkeverő képessége hatékonyabb és gyors vízmelegítést tesz lehetővé. Az első zuhanyozáshoz elegendő vízmennyiség felmelegítésének befejezését a kijelzőn található "Kész" LED felvillanása jelzi. Forrás: www.ariston.com
Hálózatra visszatápláló napelemes rendszerek
A közüzemi villamos hálózatra visszatápláló napelemes rendszerek nagyon egyszerűen és jól működő megújuló energiás rendszerek.
Létük nagyon előnyös mind annak a háztartásnak, ahol ilyen működik, mind azoknak az országoknak, ahol sok ilyen napelemes rendszer található.
Miért terjed rohamosan a mennyezetfűtések népszerűsége?
Elsősorban ezek az okok miatt került előtérbe a fal és mennyezet fűtése, ezek ugyanis olyan felületek, amik kevésbé takartak és az ember közvetlenül nem érintkezik velük. Emiatt nagyobb felületi hőmérsékletek engedhetők meg a felületeken, így növelhető a fajlagosan bevitt hő teljesítmény.
Könnyűszerkezetes épületek esetében a gipszkarton álmennyezet az építés része így nem jelent plusz költséget annak kialakítása.
Kondenzációs kémények
-- Szétválasztott rendszer /levegő bevezetés egy második csövön/
-- Cső a csőben rendszer /levegő bevezetés a cső külső részén/
pps kémény csövek és idomok
Anyag:
Az égéstermék-elvezető anyaga szerint lehet műanyag /PPS/ , speciális aluminium, rozsdamentes acél, kerámia, műgyanta / Furanflex/ . Kivitele lehet merev vagy flexibilis. Nyomásosztálya minimum P1, ami azt jelenti, hogy 200 Pa vizsgálati nyomáson a szivárgás értéke nem haladhatja meg a 0,006 l/sm2 -t.
Kivitelezés:
Minden esetben indítóidom az első elem, melyben, vagy már a készüléken emisszió mérő pontoknak kell lenni. Az éves ellenőrzés során a kéményseprő a mérőpontokon keresztül tudja vizsgálni a kéményt, így ez nagyon fontos. Ellenőrző idom következik, ez a nyomáspróba miatt szükséges. Kodenzcsapdát nem kell elhelyezni, a kondenzvíz a készüléken át távozik. /Kivéve, ha a gyártó előírja./ Ezután az idomok és csövek a szükséges mennyiségben, megfelelően rögzitve. Az égéstermék- elvezetőnket speciális végelem zárja, többféle létezik. A leggyakoribb átmérők: "cső a csőben rendszer" esetén 60/100mm, rövid elvezetésre, 80/125mm a hosszabbakra, szétválasztott rendszer esetén 2 x 80mm. Minden esetben nézzük meg a készülékgyártó által megadott legnagyobb vezetési hosszakat, azokat ne lépjük túl.
Alacsony hőmérsékletű radiátorok
A korszerűen szigetelt lakások esetében legtöbbször a 45 °C-os vízhőmérséklet is elegendő. Amíg a fűtőtest melegebb, mint a környezete, melegíti azt és a levegőt egyaránt. A modern és a felújított épületek fűtési energia igénye legfeljebb 40 W/m2, de sok esetben (pl. passzívházak) ennél jelentősen alacsonyabb is. Egy átlagos, 1,2 méter hosszúságú, kompakt radiátor elegendő egy 15 nm-es helyiség gyors és hatékony, a megfelelő környezetet biztosító, 20 °C-os hőmérsékletű felfűtésére, 45 °C-os előremenő vízhőmérsékletet és 35 °C visszatérő vízhőmérsékletet használva. Ez teszi az alacsony hőmérsékletű radiátorokat ideálissá a hőszivattyúkkal történő együttes alkalmazásra, amely már napjainkban is sok helyen megtalálható, s olyan teljesítményt eredményeznek, amelyek messze felülmúlnak bármely, önálló padlófűtéses rendszert.
Az alacsony hőmérsékletű fűtésnek közvetlen energia-megtakarítást Gyakorlatilag bármilyen, jelenleg rendelkezésünkre álló hőforrással párosíthatóak, beleértve a megújuló energia forrásokat eredményező hatása is van. Az alacsonyabb radiátor hőmérséklet esetén az általában külső falra szerelt radiátor mögötti falfelületen jelentkező hőveszteség kisebb. Alacsonyabb a radiátoron felmelegedő és felszálló légáram hőmérséklete. Ezáltal kevesebb a radiátor fölötti határoló szerkezet – általában ablak – hővesztesége. Kevésbé erős továbbá a levegő „rétegeződése” a helyiségben. Ez alatt azt értjük, hogy a padlónál hidegebb, a mennyezetnél pedig melegebb a levegő hőmérséklete. A kevésbé erős rétegeződés miatt az alacsony hőmérsékletű fűtéseknél a mennyezeten és annak közelében jelentkező hőveszteség kisebb.
Energiatakarékos szellőzés
Az energiatakarékosság jegyében épületeinket egyre korszerűbb hőszigetelést biztosító falszerkezetekkel és nyílászárókkal látjuk el, amelyek a lehető legkisebb energiafelhasználást biztosítják. E hatékony megoldások alkalmazása jelentős előrelépés, amely szabályozott szellőzési rendszerrel optimalizálható.
Hőveszteség százalékokban. forrás: ADEME, Aereco
A szabályozatlan, ablaknyitásos szellőzésnek tulajdonítható fűtési hőveszteség egy gyengén szigetelt épület esetén 25-30 %.
Egy korszerűen szigetelt épület hőveszteségének akár 50 %-a származhat a szabályozatlan légcseréből, tekintve, hogy a légtömör körülmények között hő többnyire csak a szellőztetés alkalmával távozhat el a helyiségekből. Emiatt manapság nélkülözhetetlen egy hatékony, szabályozott légcserét biztosító szellőzőrendszer, amely nemcsak folyamatosan gondoskodik a beltéri levegő minőségéről, hanem energiatakarékos is. Az Európai Unió egyre több tagállamában ismerik fel és követelik meg az épületek szellőzésének szabályozottá tételét.
Légbevezetők
A páraszabályozott rendszer csak annyi levegőt enged be, amennyi az optimális levegőminőség érdekében indokolt, ezáltal megszűnik az ablaknyitásokból adódó felesleges hőveszteség.
Higroszabályozású légbevezetők
Az épület nyílászáróiba, vagy falába építhető páraszabályozott légbevezetők a lakáson belüli páratartalom függvényében, automatikusan gondoskodnak a megfelelő mennyiségű friss levegőről.
Intelligens légelvezetők
A párás szennyezett levegő eltávolítását a kiszolgáló helyiségekben elhelyezett légelvezető elemek végzik, amelyek a helyiségek funkciója alapján lehetnek páraérzékelővel, vagy mozgásérzékelővel CO2 vagy VOC érzékelővel ellátva. A légelvezetőket a rendszer egyetlen elektromos áramot igénylő egységéhez, a csendes, alacsony fogyasztású központi ventilátorhoz kell csatlakoztatni
Alacsony fogyasztású központi ventilátorok
Az intelligens vezérlőelektronikával szabályozott, alacsony fogyasztású központi ventilátorok teljesítményét a légelvezető elemek zsaluállása szerint szabályozza, pl. zárt zsaluállások esetén (ha úgy érzékeli, hogy nem tartózkodnak a lakásban), automatikusan „elaltatja” önmagát.
Társasházak, középületek szállodák esetén a párás, szennyezett levegő eltávolítása kedvező energiafogyasztású tetőventilátorokkal is történhet, amelyek fejújítás alkalmával a már kiépített szellőzési rendszer meglévő egyes részegységeivel is könnyedén kombinálhatók. Forrás: aereco.hu